Népszerű bejegyzések

2011. június 30., csütörtök

Ragasztás folyamata, berendezései

 Ezeket a gépeket, szerintem, nem kell bemutatni senkinek, hisz sokszor használjuk a hétköznapokban is.



A ragasztás technológiai folyamata az előkészítéssel kezdődik, amikor is a ragasztóanyag hő hatására meglágyul, ragasztóképes lesz. Majd kialakul a ragasztási kötés, a ragasztó a textilanyagokba szívódik a hőmérséklet és a nyomás függvényében. A ragasztási kötést rögzítik, a textilanyag pórusaiba hatolt folyékony ragasztó megszilárdul, ez a folyamat hűtéssel gyorsítható.

2011. június 29., szerda

Jelenleg alkalmazott ragasztóanyagok a textiliparban


A jelenleg alkalmazott ragasztóanyagok hőre lágyulóak ( termoplasztikus ) és szintetikus eredetűek. Alapanyaguk poliamid, polietilén vagy poliészter lehet. Oldószerük az aceton, és a toluol, amely könnyen eltávolítható, és alacsony forrásponttal rendelkezik. A ragasztók töltőanyagot tartalmaznak, hogy növeljék a hő- és fagyállóságot, valamint olcsóbbá teszik. Továbbá lágyítót (pl. glicerin) is tartalmaznak a rugalmasság javítására és az olvadáspont csökkentésére. Valamint található bennük a keményítő – amely a kötés kialakulását gyorsítja -, nedvesítőszer – a peremszög kialakítása miatt -, valamint késleltető a megszilárdulás lassítására. Egyéb anyagokat is felhasználnak pl. a gombásodás vagy az elektrosztatikus feltöltődés csökkentésére. Halmazállapotuk lehet folyékony (ragasztóoldat, ragasztópaszta) vagy szilárd (porok, fóliák, rácsok, fátylak, szálak). Alkalmazhatják önállóan vagy hordozóanyagon bevonatként.

2011. június 28., kedd

Tudtad, hogy mik a ragasztási kötés szilárdságának feltételei


A ragasztási kötés szilárdságát a megszilárdult ragasztóanyag kohéziós erői határozzák meg. 
Kohéziós erő - az anyag molekulái között ható erő.
Ragasztás feltételei: a ragasztóanyag megfelelően nedvesítse a ragasztandó felületeket - ettől függ a behatolás a ragasztandó felületek pórusaiba.
Nedvesítőképességet – a peremszög jellemzi. Az előnyös peremszög kicsi – a ragasztóanyag szétterül, jól nedvesít, de ha túl kicsi, akkor áthúz. Az áthúzás alatt azt a jelenséget értjük, amikor a ragasztóanyag a textília pórusaiba hatolva áthúz a másik oldalra és nem marad megfelelő mennyiségű ragasztóanyag a felületen. Ha a peremszög nagy a ragasztó nem hatol be a felületek pórusaiba.

2011. június 24., péntek

Ragasztást befolyásoló tényezők

A ragasztandó textíliák sajátosságai: nyersanyag összetétel, szerkezet, kikészítés, nedvességtartalom,
A ragasztóanyag: összetétele, mennyisége,
A ragasztási körülmények: a présfelületek hőmérséklete – a ragasztandó felületek hőmérséklete, a felületi nyomás, a préselési idő, illetve a ragasztási folyamat időbeni kialakítása.

2011. június 23., csütörtök

Mit vegyünk figyelembe a vetex minőségénél?


Olyan szilárdságú kötésre van szükség, amely a viselés és kezelések hatásaival szemben tartós összeköttetést biztosít.
Elvárások a ragasztás minőségével szemben:
technológiai felhasználhatóság (szabható, varrható),
merevség, rugalmasság, fogás,
légáteresztő képesség és nedvességáteresztő-képesség,
átütésmentesség,
a ragasztott anyagok ragasztás után sima és változatlan felületűek,
szagtalanság.

2011. június 22., szerda

Ragasztóbevonatos textíliák ismertetése


  A ragasztóbevonatos textíliák egyik oldala hőre lágyuló ragasztóanyaggal van bevonva. A textilanyag lehet:
Szövött (pamut, viszkóz, poliészter, 50 - 80 g/m² a területi sűrűsége),
Kötött (lánchurkolt poliamid, 30 - 50 g/m² a területi sűrűsége, ezt vékony áttetsző anyagok aláragasztására használják és lánckötött viszkóz, poliészter, 60 - 70 g/m² a területi sűrűsége, ezt rugalmas betétanyag felsőruházat aláragasztására használják),
Nem szőtt, ún. termovliesek (területi sűrűségük 12 - 150 g/m² ezeket elsősorban poliészter vagy poliamid szálakból készült finom, lágy fogású anyagok ragasztására használják).

2011. június 21., kedd

Mi a ragasztás célja?


A ragasztás célja:

a felületek merevítése – síkragasztás teljes felületen, pl. eleje rögzítése egységes sima felület biztosítása,
rögzítőszalag beragasztása – alkatrészek formázása, nyúlás megakadályozása, mérettartás biztosítása,
hajtások élének rögzítése, élek kialakítása (hasítékok, aljavonal, pántok, övek),
varrás helyettesítése – pl. alja felhajtás, alkatrészek egymáshoz rögzítése,
díszítés – embléma, hímzés alkatrészre ragasztása.

2011. június 20., hétfő

Alapöltés típus fajtái:


Fűzőöltés – a tű átfűzi a varrócérnát az anyagon, a tűbe fűzhető varrócérna hossza korlátozott;
Huroköltés – a tűbe fűzött varrócérna és a lekötő varrócérna kölcsönösen és azonosan hurkolja át egymást, a lekötő alsó varrócérna meghatározott hosszúságú lehet, mivel a végét is át kell fűzni a felső varrócérna hurokján;
Egyfonalas láncöltés – minden egyes következő hurok leköti az előző hurkot, a tűbe fűzött varrócérna hossza tetszőleges, könnyen bomlik, általában ideiglenes varrásokra alkalmazzák;
Kétfonalas láncöltés – a tűbe fűzött varrócérna és a lekötő varrócérna hurokjai kölcsönösen rögzítik egymást, mindkét varrócérna tetszőleges hosszúságú lehet.

2011. június 16., csütörtök

Gépi öltések és varratok

Öltéstípusok: az MSz 19350/4. szabvány szerint nyolc „százas” csoport van:
100-as csoport: egyfonalas láncöltések.
200-as csoport: egyfonalas fűző – kézi – öltések.
300-as csoport: huroköltések.
400-as csoport: kétfonalas láncöltések.
500-as csoport: szegővarratok.
600-as csoport: fedővarratok.
700-as csoport: egyfonalas huroköltés.
800-as csoport: biztonsági varratok
A szabvány összesen 83 öltéstípust tartalmaz – 47 egysoros és 36 többsoros varrat. A varrástípusok a képzés elve szerint:
Átmenők – az anyag mindkét oldalán látszik.
Nem átmenők – rejtett öltésekből áll -, csak az anyag egyik oldalán látható. Két fajtáját különböztetjük meg, az egysorosakat és a többsorosakat (lehetnek azonosak vagy különbözőek, ill. függetlenek vagy összekapcsoltak). Az öltés típusok képzési elvük szerint lehetnek alapöltések és módosított öltések. Az alapöltések: képzési módja egymástól alapvetően eltér, ezekből levezethető az összes többi öltéstípus.

2011. június 15., szerda

Milyen falytái vannak az összevarrásnak?


 Az összevarrás fajtái:

Általában oldal, váll, hátközép, ujj, toldások, felvágott formázóvarrások összevarrása. Öltéstípusok, például: hurok- vagy kettős láncöltés.
Kötött kelmék alkatrészeinek összevarrása és egyidejűleg szegése is. 

Háromfonalas szegővarrat vagy cikcakk öltésű varrat.
Ruhák, blúzok, fehérneműk oldal-, váll-, ujj összevarrása és egyidejű szegése. Biztonsági varrat.

Ing, blúz ujjának összevarrása. 


 Huroköltés.
Betétvásznak formázóvarrásai, bőr alkatrészek átlapolt összevarrása. Huroköltés.
Ingek, munkaruhák alkatrészeinek összevarrása és egyben szegése. Kéttűs hurok- vagy kettősláncöltésű varrógép, hajtogató készülék.
Kötött kelmék alkatrészeinek összevarrása szemenként, „láncolás”. Egy- vagy kétfonalas láncöltés.
Bőr- és műbőrkabát, stb. alkatrészek összevarrása után szétvasalt varrásszéleinek áttűzése. Huroköltés, esetleg kéttűs gép.
Női ruha, blúz vállrész, eleje összevarrás szegély közéfogásával. Huroköltés, vezetőkészülék.
Átlapolt összevarrás nyitott széllel, díszítőelemmel bőrruházaton.

2011. június 14., kedd

Varrástípusok bemutatása


Összevarrás: egymás mellé vagy egymásra helyezett alkatrészek széleinek összeerősítése egy vagy több varratsorral.
Rávarrás: kisebb alkatrész ráerősítése egy másik alkatrészre.
Szegés: egy vagy több alkatrész szabott szélének varrattal, behajtással, szalaggal való körülvarrása, bomlás, foszlás megakadályozására.
 Díszítés: alkatrészek díszítése varrattal, behajtással, díszítő kellék rá vagy hozzá varrásával és hímzéssel.

2011. június 11., szombat

Cérnafelhasználás

 
A varratból kifejtett varrócérnák hosszának és a varrat hosszának hányadosa a cérna-felhasználási mutató. Megadja az adott hosszúságú varrathoz szükséges cérnamennyiséget.
Jele f. A cérnafelhasználási mutató fontos jellemző, mivel befolyásolja a felhasznált cérnák költsége révén a varrás gazdaságosságát, a varrások és varratok különböző fizikai, mechanikai és esztétikai tulajdonságait. Napjainkban a katalógusok, prospektusok sok esetben a cérnafelhasználási mutató helyett 1 m varrat- vagy varrástípus cérnafelhasználását adják meg m-ben.

2011. június 10., péntek

Hogyan határozzuk meg az öltésjellemzőket?


Öltésjellemzők meghatározása

Öltés 2.
Az öltéssűrűség a 100 mm hosszú varratban levő öltésszám. Mértékegysége: az öltések száma / 100 mm. Jele: s.
Az öltéshosszúság a kelmék varrásirányba történő továbbításának nagysága, a varrat két tűbeszúrás közötti szakaszának hossza. Mértékegysége: mm / öltés. Jelölése: l
Példa az öltéssűrűség kiszámítására:
Milyen öltéssűrűségű varrat készül azon a varrógépen, ahol a kelme haladási sebessége 10 cm/s és a varrógép főtengelyének fordulatszáma: 3600/min?
 Adatok:
v = 10 cm/s
n =3600/min
s = ?
Megoldás: mivel 1 min alatt: 3600 öltés készül el.
A varrógép főtengelyének 1 teljes fordulata alatt 1 öltés készül el.
1 s alatt: 3600/60= 60 öltés készül
1 s alatt 10 cm-t halad a kelme.
Az öltéssűrűség:
s = 60öltés/10cm = 6/cm, 100 mm- hosszú varratra vonatkoztatva:
s = 60/100 mm.

 

2011. június 9., csütörtök

Milyen többsoros varratokat ismerünk?

Többsoros varratok

Kétsoros láncöltésű varrat
Kétsoros láncöltésű varrat
Többsoros varratok: amikor párhuzamosan több varrat van az anyagban.
A többsoros varratok fajtái :
Azonos független varratok (pl. kétsoros huroköltésű varrat).
Azonos összekapcsolt varratok (pl. kétsoros huroköltésű varrat egy hurokfogó cérnával).
Különböző független varratok (pl. kettős láncöltésű + kétfonalas szegőöltésű biztonsági varrat).
Különböző összekapcsolt varratok (pl. kettős láncöltésű + kétfonalas szegőöltésű biztonsági varrat közös hurokfogó cérnával).

Mi az öltés?


Öltés 1.
Az öltés létrehozásához felhasznált varrócérnák kapcsolásának módja (megadása megnevezéssel, számmal, ábrával lehetséges).
Az öltések képzésük alapján lehetnek:
Alap és az ebből levezetett módosított öltések. Az öltéstípusok csoportosítása szempontjából nem beszélünk külön kézi és gépi öltésekről, mert elvileg teljesen mindegy, hogy géppel vagy kézzel készül