Mi a lépéshasíték?

Lépéshasíték

A lépéshasíték nyílást jelent, amelyet a ruhák, szoknyák hosszanti szabásvonalaiban, az aljvonaltól fölfelé, egy meghatározott szakaszon képezünk.

Milyen módon hozhatjuk létre a lépéshasítékokat?

 A lépésbőséget a következő módon hozhatjuk létre:

    *     lépéshasítékokkal,

    *     lépéshajtásokkal,

    *     betoldásokkal.

Mivel hozzuk létre a szoknyákon a szükséges bőséget?

A lapszoknyáról már írtam, és mos helyezzünk a szoknyába hasítékot.

Lépéshasítékok, lépéshajtások

Ruhatárunk legfontosabb részei a szoknyák és a ruhák. Az egyenes vonalú, esetleg szűkülő vonalvezetésű szoknyák, ruhák esetében hasítékot készítünk a kényelmes mozgáshoz. így hozzuk létre a szükséges bőséget.

Hogyan viselkednek a hő hatására a vegyiszálak ?

 

 Vegyiszálak viselkedése hőre

 A vegyiszálak viszonylag magas hőmérsékleten vesztik el szilárdságukat, esetleg lágyulnak és olvadnak. 

A viszkózszál tartós hőhatására sárgul, 175 – 205°C hőmérsékleten bomlik.


Az acetátszál 140°C – on zsugorodik, 230 – 270 °C között olvad és olvadás közben bomlik. 

A poliamidszálak közül a nylon típusú a hőnek oxigén távollétében jól ellenáll, oxigén jelenlétében 200 °C felett károsodik. 

  A poliészter jó hőállóságú, 256 °C az olvadáspontja. 

A poliakrilnitril 235 °C-on kezd lágyulni

Hogyan viselkednek az állati és növényi szálasanyagok a vasalásra?

Állati- és növényi eredetű szálasanyagok viselkedése hő hatására

Hő hatása: a szálasanyagok hő hatására eltérően viselkednek.

A természetes szálasanyagok és általában a regenerált szálasanyagok magas hőmérsékleten elszenesednek. Legtöbbször azonban e hőmérséklet alatt is fellépnek káros elváltozások. A pamut 100°C felett sárgul, hosszabb magas hőfokú hőkezelés hatására szilárdságát veszti. A len a pamuthoz hasonlóan viselkedik, de a magasabb hőmérsékletet valamivel jobban bírja. A gyapjú 105°C felett bomlásnak indul és 130°C-on szétbomlik. A hernyóselyem kevésbé érzékeny mint a gyapjú, 140°C felett kezd bomlani, színe sötétedik és 170°C felett elbomlik.